A pszichográfiai tényezők különbségei a környezetbarát és a nem környezetbarát fogyasztók között = Psychographic Differences between Environmentally Friendly and Nonenvironmentally Friendly Consumers

Jelen disszertáció célja, hogy a fennálló gazdasági rendszer keretein belül megvizsgálja a környezetbarát marketing lehetőségeit azon keresztül, hogy jobban megértjük a környezetbarát fogyasztói viselkedést. A két alapkérdés, hogy (1) Milyen pszichográfiai tényezőkben meglevő különbségek jelzik leginkább a környezetbarát magatartásra való hajlandóságot? illetve, hogy (2) Milyen hasonlóságokat és különbségeket tapasztalunk annak tükrében, hogy a környezetbarát magatartást tágabban, teljes komplexitásában, vagy egydimenziós tényezőként, csak a környezetbarát termék vásárlásaként értelmezzük? Kutatásomban a környezetbarát magatartás szűkebb és tágabb értelmezésének is teret engedek. A vásárlási magatartásra fókuszálva egy konkrét termék esetében közelebbről megvizsgálom, hogy az adott döntésben a környezetbarát terméktulajdonságnak mekkora volt a szerepe és hogy ez milyen tényezőkkel mutat kapcsolatot. (Ezt conjoint-analízis segítségével végeztem.) Másrészt figyelembe veszem, hogy a környezetbarát magatartás többdimenziós fogalom, így a kutatás során ezeket a dimenziókat együttesen mérem és velük összefüggésben is megvizsgálom, milyen pszichográfiai tényezők mentén jönnek létre a környezetbarát fogyasztás mintái. Ez utóbbi megközelítés véleményem szerint sokkal stabilabb mintázatát adja a környezetbarát magatartás előzményeinek. A magyarázó erejüket tekintve lényegesen jobb pszichográfiai változók közül a kutatás középpontjába azok kerültek, amelyeknek a külföldi és hazai szakirodalomban a legjelentősebb és legegyértelműbb volt a szerepe a környezetbarát magatartással összefüggésben: ezek • az észlelt fogyasztói hatékonyság, • a környezetbarát magatartás iránti attitűd, • az értékek „képviseletében” az ökológiai világnézet mérőszámai, • a környezeti tudás Kaiser és Fuhrer (2003) által javasolt csoportjai, • a környezeti problémákkal kapcsolatos fenyegetettség-érzés valamint • a rövid távú szemlélet, a takarékosság és a divatkövetés versengő motivációi. Hipotézisem szerint mindegyik pszichográfiai tényező szignifikáns különbséget mutat a környezetbarát és nem környezetbarát magatartású válaszadók között, ám a két csoport legjobban az egyéni tevékenység irrelevancia-érzésében és a környezetbarát magatartás észlelt kényelmetlenségében különbözik egymástól. (diszkriminancia-analízissel teszteltem). Klaszteranalízis segítségével kizárólag a pszichográfiai ismérvek bevonásával létrehoztam a környezettudatos magatartás klasztereit, majd az e mentén történő besorolást összehasonlítottam a magatartás alapján képzett csoportokba tartozással. Az így kapott kereszttábla alapján létrehoztam négy szegmenst: • a következetesen környezetbarát, • következetesen nem környezetbarát, • „Bort iszik és vizet prédikál” szegmenst és a • haszonelvű környezetbarát szegmenst. Az első két csoport esetében az elvek és a magatartás konzisztenciájáról beszélhetünk, az utóbbi két csoportnál viszont az elvek és a magatartás inkonzisztenciájáról. Ez utóbbi két csoport az, amely a hagyományos, logikus gondolkodási sémát megkérdőjelezi, így új kutatási irányokat jelölhet ki. Ahhoz, hogy meg tudjam állapítani, hogy a környezettudatos, ámde mégsem környezetbarát magatartású válaszadókat mi különbözteti meg leginkább a következetesen környezetbarát válaszadóktól, ismét diszkriminancia-analízist végeztem. Az eredmények ismét az észlelt fogyasztói hatékonyságnak, a környezetbarát magatartás észlelt kényelmetlenségének és a környezeti normák elfogadásának fontosságát támasztották alá. A marketing szakembereknek tehát elsősorban ezeket a tényezőket érdemes befolyásolni a környezetbarát termékek nagyobb piaci sikere érdekében

What are the Main Psychographic Differences between Persons Behave in an Environmentally Friendly Way and Those Who Do Not?

Experts dealing with environmentally friendly consumer behavior can often meet the problem of the existing gap between positive environmental attitude and green behavior. Despite of the very intensive communication campaigns in connection with environmental problems there are still only a few consumers who consciously put this view into practice. One of the main aims of this empirical study conducted in September 2007 was to identify those psychographic factors, which differentiate persons alongside their environmentally friendly behavior the most. Perceived consumer effectiveness and perceived inconvenience of environmentally friendly behavior were those factors, which play significant role in differentiation of green consumers from the others.environmentally friendly behavior, psychographic variables (environmental knowledge, ecological world-view, perceived consumer effectiveness, perceived inconvenience of environmentally friendly behavior, perceived seriousness of ecological problems), discriminant analysis

A környezetbarát terméktulajdonság fontossága a fogyasztói döntésekben Egy empirikus kutatás eredményei

A környezetbarát fogyasztói magatartás vizsgálata a környezeti problémák fokozódásával és antropomorf forrásának elismerésével egyre inkább előtérbe kerül. A nemzetközi és hazai kutatások egyértelműen erősödő pozitív környezetbarát attitűdről számolnak be, miközben a magatartásban csak kisebb változások mutatkoznak. Jelen cikk a budapesti lakosokból vett véletlen minta segítségével igyekszik azonosítani azokat az ismérveket, amelyek mentén leginkább különböznek a környezetbarát terméket vásárló és nem vásárló csoportok

Challenges in Marketing: Reasons for the Existence of Green Marketing

State of the environment and the antropomorph origin of environmental problems poses the question whether the recent economic system and as a part of it, marketing are able to contribute to environmental protection – not only for economic interest but as a moral obligation. The high interdependency of production and consumption with nature needs paradigm shift in the long run, however there are tools in the hands of managers in short run, too. Green marketing is one of them, which tries to harmonize environmental and individual interests. Those who want to keep up with development and with social expectations, too need to get to know green marketing and its opportunities in the 21st century deeper.

A fenntartható fejlődés fogalmának hétköznapi értelmezése és összevetése a tudományos definícióval = The Everyday Understanding of the Concept of Sustainable Development and Comparison with the Scientific Definition

A fenntartható fejlődés és az azon alapuló 17 fenntartható fejlődési cél (SDG) megismerése közös érdek, a hétköznapi életben mégsem ismert vagy nem tudatosan kezelt jelenség. A fenntartható fejlődési célok elérésének érdekében folytatott diskurzus során fontos lenne, hogy a fogalom értelmezése hasonló legyen a döntéshozók és az érintettek számára is. Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy a fenntarthatóság három pillére megjelenik-e a szabadon visszaadott definíciókban, és felfedezhetünk-e bizonyos mintázatokat, illetve eltéréseket a megfogalmazásokban. A megkérdezett közel 150 fő válaszait az ENSZ által is elfogadott tudományos definíció alapján kódoltuk, a válaszokban megjelenő példákat pedig az SDG listához igazítottuk, majd NVivo14 segítségével elemeztük. Elemzésünk egy ponton mutatott eltérést: a nők és a férfiak eltérően értelmezik ezt a jelenséget. Míg a hölgyek válaszaiban a fenntarthatóság környezeti pillére erős, a férfiaknál a gazdasági szempont volt hangsúlyosabb. A társadalmi szempont mindkét nem válaszában megjelent. Tanulmányunkban az elemzések bemutatása mellett kitértünk az eltérés lehetséges okaira és ennek gazdasági jelentőségére is. Sustainable development and related to that, the 17 sustainable development goals (SDG) are crucial. However, this phenomenon does not seem obvious and well known or consciously addressed in everyday life. In order to achieve sustainability goals, it would be necessary for the interpretation of the concept to be similar for decision-makers and stakeholders. In our research, we looked for the answer to whether the three pillars of sustainability appear in the freely given definitions and whether we can discover certain patterns or differences in the formulations. The answers of the 150 respondents were coded based on the scientific definition accepted by the UN, and the examples appearing in the answers were adapted to the 17 SDGs and then analysed using NVivo14. Our analysis showed a discrepancy at one point: women and men interpreted this phenomenon differently. While the environmental pillar of sustainability is strong in the women's answers, the economic aspect was more emphasised among the men. The social pillar appeared in both genders’ answers. In addition to presenting the analyses, we discuss the possible reasons for this divergence and its economic significance, as well

Bemutató modell a piacosítható szennyezési jogok kereskedelmének költségekre, termelésre és szennyezőanyag-kibocsátásra gyakorolt hatásáról ----- Its title in English: Introductory model in the effect of the commerce of marketable pollution rights on costs, production and pollution material emission

A környezet védelme a XXI. század gazdálkodóinak látókörébe kényszerítő eszközök vagy saját felelős gondolkodásuk következtében bekerült, sőt bizonyos ágazatokban központi kérdéssé vált. A közvetlen állami beavatkozást hatásossága ellenére élesen bírálják a szabad piac hívei, ezért sok olyan módszer is megjelent, amely a költségek és/vagy a bevételek megváltoztatásán keresztül hat a vállalatok magatartására. Ezek közül Amerikában sikerrel alkalmazták a piacosítható szennyezési jogok rendszerét, így az Európai Unió tagországai is elgondolkodtak a rendszer bevezetésén és már realizálódott is az első ilyen tranzakció. A dolgozatomban egy egyszerű statikus mikroökonómiai modellen keresztül szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a szennyezési jogokkal való kereskedés lehetősége akár kontraszelekciót is előidézhet a környezetet kevésbé szennyező vállalatok „kárára”. ------------------------------- Protection of the environment has got into the vision of economic organizatoins of the 21-century due to compelling circumstances or their own responsible way of thinking; what is more, it has become a central issue in some sectors. Despite the efficiency of the direct intervention of the state, it is sharply criticised by supporters of the free market, so this is the reason why lots of methods have emerged, which influence the attitude of companies through the chances of costs and/or revenues. One of these that has been successfully introduced in the USA is the system of tradable permits, so EU members might consider the introduction of this system since the first transaction has already been realised. In my thesis, I would like to call the attention to the fact, through a simple static microeconomic model, that tradable permits may bring about selection of the unfittest on the expence of companies which pollute the environment at a lesser extent

CSR Communication in Problematic Sectors: The Example of Hungarian Brewers

International audienceThesis statement: CSR reputation indices (like MSC KLD400, Dow Jones Sustainability Index) exist in such form which exclude companies operating in ethically questionable industries like tobacco, gambling, nuclear power, adult entertainment or alcoholic drinks. However, drinking alcohol is a very important part of the culture and is a tradition in many European countries (for socializing and as a gift) even if in some cases it has very ambivalent judgment. Alcohol addiction, domestic violence, traffic accidents, serious health problems mean a real burden on the society. So the main question is how these companies try to legitimize their behaviour through their CSR actions? Methodology: Structured, qualitative comparison of the CSR communication of the four biggest Hungarian brewers has been made. Information provided on the homepage is tested as the main and most easily available source for concerned customers. Results: Significant difference can be seen among the examined brewers in their CSR activities and its communication. Some breweries which are subsidiaries of big international companies have CSR policy at corporate level but they are not actually translated it into local initiatives. The increased amount of alcohol-free beer offered and sold is a positive trend. Conclusions and Implications: Proving legitimacy of their activity is the central element of CSR communication, but responsibility-taking is mainly perceived as a role of the consumer or the employees but not for the company itself

The effect of psychiatric comorbidities and stress-coping strategies on perceived quality of life in migraine

Migraine is one of the most disabling primary headache conditions. We aimed to detect hidden symptoms of anxiety and depression and to survey stress-coping mechanisms and related quality of life in a large migraine population without any known psychiatric comorbidity.123 migraine patients (MG) and 66 healthy subjects (HC) completed the Beck Depression Inventory-II (BDI-II), the State and Trait Anxiety Inventory (S-STAI and T-STAI), the Stress and Coping Inventory (SCI) and the 36-Item Short Form Health Survey (SF-36).MG patients reached significantly higher scores on the BDI-II and the T-STAI yielding previously undetected anxiety and depression symptoms. Significant differences were present on the SCI: higher stress scores and lower coping levels suggested impaired stress-coping strategies in migraine. MG patients achieved significantly lower scores on most of SF-36 subscales indicating lower perceived quality of life. Significant correlations were found between BDI-II, T-STAI, SCI scores and subscales of the SF-36.Unrecognized symptoms of anxiety and depression, as well as less effective stress-coping strategies might be related to the lower perceived quality of life in migraine. The screening of these symptoms might lead to more focused and efficient therapeutic strategies. Addressing stress management techniques could improve quality of life on the long-term

Dural administration of inflammatory soup or Complete Freund's Adjuvant induces activation and inflammatory response in the rat trigeminal ganglion.

Migraine is a painful disorder with a huge impact on individual and public health. We hypothesize that migraine pain originates from a central mechanism that results secondarily in hypersensitivity in peripheral afferents associated with the cerebral and cranial blood vessels. It has previously been shown that application of inflammatory or algesic substances onto the dura mater or chemical stimulation of the dural receptive fields causes hypersensitivity to mechanical and thermal stimulation together with direct activation of the TG. We asked whether local inflammation of dura mater induces inflammatory activation in the trigeminal ganglion